A tönkölybúzáról

Magyar tönkölybúza már 8000 éve…

A magyar föld egyik jellegzetes büszkesége, a tönköly.

“A tönkölybúza a legjobb gabonafajta. Meleg, zsíros és tápláló, mégis lágyabb, mint a többi gabona. Aki ezt fogyasztja, annak vére és húsa egészséges lesz, lelkébe pedig boldog értelem és öröm költözik. Bármely formában fogyasztva ízletes.”
Reinhard Schiller: Hildegard (Medicina Praxis)

A tönkölybúza több mint tízezer évvel ezelőtt került Délnyugat-Ázsiából Mezopotámiába, majd a bronzkorszak idején Európában is meghonosodott.
Az ősi gabonafajta a Kárpát-medencében nyolcezer éve terem, termesztésének nyomait hazánkban Kengyel és Százhalombatta térségében találták meg.  Az európai lakosságot a IV. században a tönkölybúza mentette meg az éhhaláltól, mert az akkori normál búzák legtöbbje a szélsőséges időjárás és a kórokozók miatt kipusztult.

 A tönkölybúza jóval tisztább búza a többi fajhoz képest: a búzaszemeket szorosan körülvevő pelyvaréteg a feldolgozásig páncélszerű védelmet biztosít a káros légköri és egyéb (például radioaktív) szennyeződések ellen. 

A gyógyító tönkölybúza

A tönkölybúzából készült ételek fogyasztása során izomszöveteinket, kötőszöveteinket, belső szerveinket, idegsejtjeinket, érzékszerveinket könnyen és gyorsan felhasználható energiával látjuk el.                                                 

Gazdag rosttartalma szinte kefeként tisztítja a beleket, mégis könnyen emészthető. Javítja a vérkeringést, rosttartalmánál fogva csökkenti az érelmeszesedés veszélyét. Fehérjetartalma 50%-kal meghaladja a közönséges búzafajtáét, s mivel aminosav- összetétele (ebből épülnek fel a fehérjék) is jó, szervezetünk jobban hasznosítja. Épp ezért fogyasztása kifejezetten ajánlott azok számára, akiknek szervezete nagyobb igénybevételnek van kitéve: gyermekeknek, serdülőknek, idős embereknek, nehéz fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, vegetáriánusoknak, várandós illetve szoptató anyukáknak. Érdekes megfigyelés, miszerint jótékonyan hat a dohányzók pszichés és fizikai teljesítőképességére, regenerálódására. Gazdag esszenciális aminosavakban, mely igen kedvező hatással van az emberi szervezetre. Napi 15-20 dkg tönkölybúzából készült kenyér elfogyasztása jelentősen hozzájárul aminosav-igényünk fedezéséhez. Vitamin- és ásványi-anyag tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12 kivételével) és E-vitamintartalma sem csekély. A belőle készült termékek kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. Szeléntartalmát azért is fontos kiemelni, mert ennek hiánya egyes kísérletek alapján szerepet játszik a rákos megbetegedések kialakulásában. Rendszeres, hosszú távú fogyasztásával csökkenthető a koleszterinszint és az erek falain lerakódott, meszesedésre hajlamos zsírréteg. A hagyományos gabonafélékhez hasonlítva alacsonyabb szénhidráttartalmú, mely lassabban is szívódik fel, emiatt cukorbetegek étrendjében is ajánlható. Esszenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. A tönkölybúza lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is készíthető tészta, melyet azok is bátran fogyaszthatnak, akik a tojásban lévő fehérjére érzékenyek. A tönköly felhasználási területe igen széles: készíthető belőle liszt, dara, száraztészta, sör és különleges eljárással ún. búzahús is. A tönkölylisztből sütött teljes kiőrlésű vagy fehér kenyér akár egy hétig is puha, élvezhető marad. A búzalisztet bármely étel elkészítésénél (pl. sütemény, kenyér, palacsinta, galuska stb.) helyettesíthetjük tönkölybúzaliszttel, s az így elkészített fogás jóval táplálóbb, egészségesebb és ízletesebb is lesz. Próbálja ki Ön is!

Tápanyagtartalom 100 grammban
energia: 376 kcal/1579 kJ, fehérje: 14,2 g, zsír: 11 g, szénhidrát: 54 g